Szégyellem magam. Nem vagyok büszke rá, de belementem egy igen megalázó kompromisszumba.
A tegnapi tornájában önként (de azért nem dalolva!!) segédkeztem, mint tőkesúly. Ezt ő mondta, de nem tudom, mire célozhatott.
Ugye tisztán látszik a tekintetemben a tragikus, de bátor eltökéltség, majd a végkép megtört lélek mélységes szégyene?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése