Ez nem fair!
Szombat van, tavasz, süt a nap, egész nap nyitva lehetne az ablak, erre itt szemben az építkezésnél ezek még szombaton is melóznak. Ez még önmagában nem lenne baj, de betonoznak vagy mi már reggel 7-től, olyan zajjal, hogy szunyókálni se lehet. Egész nap be volt csukva az ablak, mert ugye ha nyitva van, akkor azt se hallom, ha a szárazkajászacskóval zörög a konyhában! Szóval sütött a nap, és mi Vincével azt beszéltük, hogy hátha holnap is jó idő lesz, és hátha vasárnap ezek se dolgoznak és akkor kiülünk reggel az ablakba és csak pisilni na meg enni jövünk le.
Tegnap amúgy április elseje volt, ami Vincét teljesen felizgatta, állandóan meg akart szívatni. Kétszer a fenekembe harapott, amikor aludtam, majd úgy csinált, mintha nem ő lett volna, jaj olyan gyerekes néha! Aztán egyszer elbújt a konyhaasztalon a virágcserép mögé, és amikor éppen nassoltam, felülről rám ugrott! Aztán, háromszor úgy csinált, mintha ő hazajött volna, és kirontott az ajtó elé, én meg reflexből rohantam vele. Ez végül is vicces volt.
Na megyek, úgy érzem, kicsit éhes vagyok, szóval szólok neki, hogy készítheti a vacsit - ezt is technikásan oldom meg, egyszerűen odakoccantom a fejem, majd egész testemmel ráfekszem az arcára, ebből mindig ért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése